Több Balaton, kevesebb Adria

Manapság egyre gyakrabban lehet hallani és olvasni ezt a szókapcsolatot. Ez olyan járványügyi, járvány megelőzési ajánlásféle a nyaralást, utazást tervezők felé, amivel magánemberként és e lap szerkesztőjeként is teljesen egyetértek. Igen, ez az év szerintem sem a külföldi nyaralások, a tömeges napfürdőzések és tengerparti korzózások éve. Kikapcsolódni, az éves fáradalmakat kipihenni, aktívan tölteni egy-két, sőt több hetet bizony itthon is lehet. Ott vannak erre a gyönyörű hegyeink, a tavaink és környékük vagy épp az Alföld sík, de azért érdekes szegletei, látnivalói.

A Balatont most nem emeltem ki külön, pedig azt gondolom, fontos mindannyiunk számára. Mégiscsak a legnagyobb tavunk, mégiscsak ott vannak az északi part kicsit toszkán hatásokkal bíró hegyei, a szőlőültetvények, a zegzugos kis utcák… Délen pedig ott sorakoznak a gyorsan átmelegedő, kis vízmélységű partszakaszok strandjai, Somogyország érdekességei… ott van Siófok, az egyik balatoni „főváros”…

És ott van a mostanában sok hírnek alapul szolgáló utópisztikus kis épület, az Országos Meteorológiai Szolgálat vihar-előrejelző obszervatóriuma. A szolgálatról, az épületről és a létrehozás, a felépítés mérföldköveiről lapunk 2018. januári számában egy remek négyoldalas cikkben már olvashattak Zákonyi Botond tollából, aki szívvel-lélekkel balatoni – édesapja, családja révén is.

Már Botond két és fél évvel ezelőtti írásában is felsejlik egy rémkép – befektetői körök szemet vetettek az obszervatórium melletti zsebkendőnyi területre. A szándékozott luxusberuházás felépítése után veszélyeztetheti a Balaton környékén sportoló, pihenő, kikapcsolódást kereső vendégek és az ott lakók biztonságát azzal, hogy a meteorológusok nyílt vízre való kilátását, érzékelőik ideális elhelyezését korlátozza, kétségessé téve az általuk végzett mérések pontosságát.

Nem új dolog ez sem itt, sem az országunk más sarkaiban, hiszen tudjuk, a profit, a kiscsoportos érdekérvényesítés manapság a törvényeket is képes átírni – vagy 70–80 évre titkosítva átugrani. Rendszeresen olvasom az obszervatórium körül kialakult állóháború fejleményeiről szóló cikkeket, és kíváncsian várom, hogy a józan ész vagy az erre a témára is érvényesíthető „Több Balaton…” jelmondat lesz-e a befutó – ami az egyszerű embereknek kevesebb Balaton-partot és a legnagyobb tavunk vízében sportolók, kikapcsolódók, fürdőzők számára akár kisebb biztonságot is jelent majd.

Nem kevesebb a baj a tatai Öreg-tó környékén sem, ott a balatoni társánál sokkal nagyobb méretű szállodakomplexum tervezett építése borzolja a kedélyeket. Itt a gyönyörű, hazánkban szinte egyedülálló módon, közvetlenül a partvonal mentén körbefutható, körbekerékpározható, körbesétálható, kiemelt természetvédelmi értékekkel rendelkező tó természeti környezetét, tájképi egységét teszi majd tönkre – állítólag a város lakosságának érdekeit képviselő polgármester által is támogatott – építkezés. És azt, hogy a nemzetközileg is híres vadlúdsokadalom madárrésztvevői miként vélekednek majd a szállodakomlpexumról… illetve a fényűzést, luxust kereső szállodavendégek a zajt és esetenként piszkot okozó madarakról, csak elképzelni tudjuk…

A kocka talán még itt sincs elvetve. De azt azért az eddigi gyakorlatból tudhatjuk, ha valahol sikerül társadalmi összefogással megakadályozni egy-egy a természetet vagy az állami vagyont (értsd: az egyszerű állampolgárok által is használható területet) károsító érdekberuházást, az egy másik településen, egy másik helyszínen újult erővel csap majd le. Mert a profit mindent visz! És a sor sajnos végtelen…

Javaslom, hogy figyeljünk az ilyen rombolással járó beruházások ellen, azok megakadályozása, ésszerű módosítása érdekében szerveződő társadalmi kezdeményezésekre! Együtt azért lehet esélyünk!

Csidei Lajos

A siófoki obszervatórium „viharszobájában”

(fotó: Zákonyi Botond)