Megjelent a Magyar Turista júliusi száma!

Keresse az újságárusoknál!

A tartalomból:

  • "Loire-menti kastély a Tisza partján / Tiszadob / Tisza-mente
  • Kisoroszi / Szentendrei-sziget
  • Kövesd a sárga sávot, zarándok! - A Szent Márton zarándokút gradistyei szakaszán (2. rész) / Alpokalja
  • Cinkota természeti értékei / Budapest / Gödöllői-dombság
  • Tanösvényeink "zászlóshajója" / Tata / Gerecse alja
  • Zsigmond király titkos kancellárjának nyughelye - az újházi pálos kolostor / Cserehát
  • A Nagy- és a Kis-Hárs-hegy / Kedvenc helyeink / Budai-hegység
  • Kastélyok és esküvők (1. rész) / Burgenland
  • Hazajáró történet (43. rész) / Erdélyi utazás 2017 nyarán
  • És amiből nem lett úttörővasút / Kisvautak / Bakony
  • Körutazás Új-Zélandon (3. rész) / Új-Zéland
  • Magyar emlékhelyek Európában (5. rész) / Az 1848/49. évi szabadságharc és emigráció tudósai, mérnökei és orvosai emlékeinél (4. rész) - Fényes Elek / História
  • Dr. Tarczay Gizella turista, turistaíró és költő emlékezete / História
  • Ahol szintén magyarul beszélnek - 2017 (8. rész) / Zemléni-hegység

Fotópályázat

Az év virága: a pipacs

 

Száz esztendő telt el a Nagy Háború befejezése óta. Az yperni ütközet után született egy vers dr. John McCrae orvos alezredes tollából:

 

„Flandria mezején pipacsok nőnek

Keresztjei közt egy temetőnek…”

 

A költemény futótűzként terjedt, nyomában jótékony céllal pipacskitűzők születtek, s a bevételből hadiárvák és özvegyek részesültek. A vers és a pipacskitűző Franciaországban, majd a Brit Nemzetközösség országaiban is népszerűvé, az emlékezés szimbólumává vált. A háborús hősök mellett ma már az értelmetlen halál jelképe is lett a piros pipacs.

Hazánkban néhány éve jelent meg először ez a szimbólum, bár korábbi irodalmi alkotások is feldolgozták (Rákosi Viktor: A sztrecsnói piros virágok; Bársony István: Vérvirág). Hasonló gondolat olvasható a pákozdi Katonai emlékpark egyik márványtábláján is:

 

„Kikről lemondtál, átváltoztak

bűvös kezén a bölcs időnek

mint régen elhantolt halottak

lassacskán virágokká nőnek.”

(Dömötör Ilona)

 

A centenárium alkalmából fotópályázatot írunk ki. Olyan alkotásokat várunk, amelyek összekapcsolják a már említett motívumokat: a háború tagadását, a béke igenlését, a gyertya lángját és a vér virágát, a pipacsot. Szárnyaljon a fantázia!

A fotók A/4-es méretben készüljenek, színes és fekete-fehér képeket, montázsokat is elfogadunk. Egy szerző maximum öt képet küldhet. A beküldés határideje: 2018. október 23. A képeket a Fotóklub 8000 Székesfehérvár III. Béla Király tér 1. szám névre, címre kérjük.

A pályázat jeligés. A képek mellé zárt borítékban kérjük a pályázó elérhetőségét. A borítékra írják rá: Székesfehérvári Fotóklub, Pipacs pályázat. Nevezési díj nincs, viszont a képeket nem áll módunkban visszaküldeni, csak akkor, ha a pályázó a kékepből készült kiállítás megnyitójára felbélyegzett, megcímzett borítékot hoz magával.

A helyezésekről szakértő zsűri dönt, melynek döntése megfellebbezhetetlen. A képek keretezését, falra helyezését a Székesfehérvári Fotóklub tagjai vállalják. A kiállítás megnyitása és az eredményhirdetés időpontja: 2018. november 7. 18 óra. Helye Székesfehérvár, Művészetek Háza – Fejér Megyei Művelődési Központ III. emelet, Nagy Ottó Sándor Galéria.

 

dr. Csiák Gyula